| Kineziológia |
 |
 |
 |
|
♦ A kineziológia rövid története ♦ Mi történik a kineziológusnál? ♦ Az izomtesztelés gyakorlati oldala ♦ Amikor érdemes kineziológushoz fordulni ♦ Miért fontos megszabadulni a bennünk élő sérült gyermektől?
A kineziológia rövid története A kineziológia megalkotója az 1960-as években dr. George Goodheart ostheopatha orvos volt. Miután feltűnt számára, hogy páciensei a kezelés után ugyanazzal a panasszal jelentkeznek nála, foglalkozni kezdett a problémát kiváltó ok felkutatásával. Módszerének lényege, hogy feltárja azt az életeseményt, amely a panaszok hátterében áll. Ehhez kidolgozta az izomtesztelést, amely biztos és egyértelmű válaszokat ad a gyógyító számára. Goodheart koncepcióját felhasználva a főiskola egyik első tanítványa, dr. John Thie, egy fiatal kiropraktikus, a meridiánokat párosította az izomtesztekhez. A 70-es években összeállította a "TOUCH FOR HEALTH", azaz Gyógyító érintés rendszerét. Azóta a kineziológiának számos különböző, speciális ága fejlődött ki. A kineziológia Magyarországon 1997 óta a természetgyógyászathoz tartozó hivatalosan elismert szakma. Hazánkban az úgynevezett One Brain irányzat a legelterjedtebb, ami egy gyengéd eszközökkel dolgozó, nagyon hatékony módszer. Az eljárás arra épül, hogy minden, ami történik velünk - egészen fogantatásunktól kezdődően - hatással van további életünkre. Az agy mindezeket a hatásokat elraktározza. A kineziológiai kezelések célja a tárolt információk felszínre hozása és megoldása.
Mi történik a kineziológusnál? A kezelést egy beszélgetéssel kezdjük, melynek során kikérdezzük a klienst, valamint részletes anamnézist veszünk fel. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy olyan emlékek kerülnek elő, amelyekre már régóta nem gondoltunk, ennek ellenére felbukkanásuk heves érzelmi reakciót vált ki. Ebből is érzékelhető, hogy régi, negatív tapasztalataink emléke ma is velünk van és hat mostani döntéseinkre, még ha ezzel nem is vagyunk tisztában. Agyunk a fogantatás pillanatától kezdődően elraktároz minden egyes eseményt, függetlenül attól, hogy ezek tudatunkban milyen szinten vannak jelen. Emlékeink azonban nem mindig hatnak ránk pozitívan, gyakran hevernek feldolgozatlanul agyunk egy „távoli zugában”. Mikor egy váratlan helyzet felszínre hoz egy ilyen blokkot, annak felbukkanása komoly problémát jelenthet számunkra. A jelen gyakran csak a „következményt” mutatja meg, a kiváltó ok a legtöbb esetben rejtve marad. A korregresszió segítségével azonban kideríthetjük, mikor éltünk meg egy eseményt „traumaként”, és ez milyen hatással volt/van ránk. Tehát, miután megtörtént az energiaelakadás helyének pontos azonosítása, az ott szerzett emocionális töltést különféle korrekciókkal semlegesítjük, így helyreállítható az energiák szabad áramlása. Amíg a problémát kiváltó blokk – az adott eseményhez kapcsolódó negatív érzelmi töltés – nem törlődik, addig mindig ugyanabba a csapdába esünk. A kezelések után ez az ördögi kör megszakad, az eseményekre képesek leszünk teljes valójukban tekinteni. Összefoglalva: A kineziológus által alkalmazott izomtesztelés segítségével képesek vagyunk megkeresni, felszínre hozni, majd fel is oldani azokat az információkat, amelyek a jelenben összezavartak bennünket.
Az izomtesztelés gyakorlati oldala Maga a kineziológiai módszer egy a szervezetet ért ingerre adott izomválasz tesztelésén alapul. Az izomtesztelés alapja az agy és az izmok közötti kölcsönhatás. A tesztelés során a kineziológus gyengéd nyomást gyakorol a tesztelt személy kinyújtott alkarjára. A kar vagy erősen tart, vagy elgyengül, ezáltal ad választ a feltett kérdésekre. Az izomtesztelés során tapasztalt izomerő változása megbízható tájékoztatást ad a kineziológusnak. Izmaink lekapcsolnak - elgyengülnek - bármely kellemetlen érzés, emlék hatására. Mély szinten valamennyi tapasztalat benne van a test és agy memóriájában, és rendezésre vár. A kineziológiai izomteszt segítségével lehetőségünk van lehívni ezeket az információkat, felderíteni és kijavítani a működési zavarokat.
Alapelv, hogy mindig a vizsgált személy irányítja a folyamatot. A kliens előtt a kezelés folyamán olyan emlékek és érzések tárulnak fel, amelyeket már évek óta „elzárt”. A kineziológus csak segítőként vesz részt ebben a folyamatban, vezetve a klienst azon az úton, amelyen képes lesz megszabadulni az életében felmerült akadályoktól. Hogy felszabadult energiáival a kliens hogyan gazdálkodik az már az ő egyéni felelőssége.
Amikor érdemes kineziológushoz fordulni - tanulási és viselkedési zavarok - beszédzavarok - evészavarok - félelmek, szorongás, pánikbetegség - meddőség, impotencia - krónikus betegségek - allergia, asztma - krízishelyzetek, traumák (párkapcsolati, családi, munkahelyi…) - stressz, depresszió - agresszió, passzivitás - személyiségzavar, kényszeres viselkedés - fóbiák, függőségek - önbizalomhiány, önértékelési zavar - terhesség alatti hormonváltozások, érzelmi ingadozások - szülés utáni depresszió - …
Miért fontos megszabadulni a bennünk élő sérült gyermektől?
Hányan vannak, akik akaratuk ellenére ugyanezt a csapdát állították fel gyermeküknek? Önmaguknak sem merik bevallani, hogy követik azt a viselkedésmintát, melyet szüleiktől „örököltek”. Nehéz eljutni a felismerésig, még nehezebb segítséget kérni. De mind önmagunkért, mind pedig gyermekeinkért meg kell tennünk.
Legyen bátorságunk megváltoztatni a generációk óta örökölt mintát!
Egyre több gyermeknél fordul elő tanulási és viselkedészavar már az iskoláskor egészen korai szakaszában. Ennek hátterében – az esetek egy részében – valóban diagnosztizálható valamilyen idegrendszeri eltérés, számos esetben azonban minden ok nélkül jelentkeznek a tünetek. Ilyenkor a szülők kétségbe esnek, nem értik gyermekük megváltozott viselkedését vagy hirtelen teljesítmény-visszaesését tanulmányaikban. Fel sem merül bennük, hogy az ok nem feltétlenül a gyermeknél keresendő. Kevés gyereknek adatik meg, hogy kimagasló eredménnyel, zökkenőmentesen jusson el az általános iskola végéig. A mai teljesítmény-orientált világban a diákok folyamatos versenyeztetésnek vannak kitéve. Más-más célból, de mind a szülő, mind pedig a pedagógus egyre jobb eredményeket akar felmutatni, a gyerekek azonban nem egyformák: vannak, akikre a küzdelem pozitívan hat, mások azonban inkább visszahúzódnak. A szülők egy része nem képes elfogadni, ha gyermeke „csak” átlagos képességeket mutat és megkezdődik a külön tanárok, fejlesztések stb. véget nem érő sora. És mi van akkor, ha az eredmények csak kicsit vagy egyáltalán nem változnak? A gyermekben egyre erősebbé válik az az érzés, hogy szülei számára nem elfogadható, hiszen folyton csalódást okoz. Később előfordulhat, hogy különféle viselkedési és tanulási problémák lépnek fel nála. A megfelelési kényszer egyre erősebb lesz, vagy épp ellenkezőleg, mielőtt még bármit is elérne, feladja. Megpróbálja elkerülni a kudarcot, ezzel is megkímélve szüleit attól, hogy újra szembesülniük kelljen gyermekük értéktelenségével. Önbizalma, önértékelése sérül, ami kamaszkorban további problémákhoz vezethet. A folyamatos szélmalomharcban a szülők észre sem veszik, hogy – miközben saját gyermekkorukban elszenvedett kudarcaiktól próbálják megvédeni gyermeküket –, valóra sosem vált álmaikat szeretnék általuk megvalósítani. Elfeledkeznek arról az egyszerű tényről, hogy a kis emberke már egy teljesen más személyiség, más vágyakkal, más képességekkel. Folyamatos elégedetlenségük pedig csak a sikertelenség és kudarc érzését építi benne – éppen azokat a negatív érzelmeket, amelyek őket szülőket is megakadályozták abban, hogy olyan életet éljenek, amelyre vágytak. Mielőtt azonban szakemberhez fordulunk, nem árt tudni, hogy a gyermek önmagában nem képes „megváltani” a családot. Az eredményes terápiához elengedhetetlenül szükséges az anya – néha az apa – együttműködése is, hiszen a fogantatás pillanatától mindketten jelentős szerepet vállalnak gyermekük életében, testi, lelki és szellemi fejlődésében. A több szálon futó kezelés mindegyik félnek lehetőséget biztosít egyrészt megváltoztatni jelenlegi „önpusztító” viselkedését, másrészt segít elszakadni a múltban elszenvedett traumák – jelenben is ható – negatív hatásaitól. A kineziológus segíthet a családban felborult egyensúlyt helyreállítani, a gyermekben a folyamatos nyomás következtében blokkolódott energiákat felszabadítani, valamint a szülőkben feloldani saját negatív viselkedésük kiváltó okait. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy az elutasítás és tagadás szakaszán túljutva a szülők ráébredjenek saját felelősségükre a családon belül kialakult helyzetért. Csak ezután indulhat el az a folyamat, amely elvezet egy olyan szeretetteljes, biztonságot nyújtó, elfogadó környezet megteremtéséhez, amely hozzásegíti a gyermeket saját céljai megvalósításához, valódi önmaga és saját képességeinek megismeréséhez, kibontakoztatásához.
„A szülők nem voltak rosszak, egyszerűen maguk is megsebzett gyerekek voltak.”1
Milyen is egy kamasz? Szervezetében jelentős hormonális változás veszi kezdetét, és szinte ezzel egyidőben feje tetejére áll körülötte a világ: hirtelen óriásira nő a távolság közte és a felnőttek, különösen szülei között – úgy érzi, nem egy nyelvet beszélnek. (Valljuk be, ez néha/gyakran így is van.) Testének változása aggodalommal tölti el, saját jövőjével kapcsolatban tele van kimondatlan félelmekkel, szorongással. Próbál megfelelni társainak, mégis előfordulhat, hogy gúnyolódás céltáblájává, ennek következtében kirekesztetté, magányossá válik. A szeretetre talán jobban szüksége van, mint bármikor, mégis elutasít minden szülői közeledést. Legbelül pedig úgy érzi, gyűlöli őket/magát, amiért nem képes az adott „helyzettel” megbirkózni. Úristen, mit kezdjek magammal? - A kamasz próbálja megtalálni önmagát, de ehhez segítségre van szüksége. Nagyon fontos, hogy ebben a mindenki számára nehéz időszakban a szülők türelmesen és megértéssel forduljanak gyermekük felé, hiszen valaha ők is éppen ilyen csatákat vívtak önmagukkal, szüleikkel. Nem árt hozzászokni és megérteni – mi több – kezelni a helyzetet, mivel a serdülés több évig tartó folyamat. Az összes változásra sem a szülő sem pedig a gyermek nem készülhet fel. Bármennyire is szeretnénk időnként - egy-egy kudarcba fulladt beszélgetés, heves vita után – mégsem választhatjuk a könnyebb utat. Nem engedhetjük el kamasz gyermekünk kezét. Sajnos ebben az időszakban nincs jó tanács, minden gyermek egyénileg, sajátos módon éli meg a serdülőkort, mivel fogantatásától kezdődően már elindult az a folyamat, amely elvezetett a jelen helyzetig. Ez a folyamat pedig minden gyermek esetében más, hiszen ahogy két egyforma szülő, úgy két egyforma család sem létezik. Különböző útvonalat bejárva, de végül minden gyermek eljut a fejlődésnek ehhez a szakaszához. Senki sincs könnyű helyzetben, mivel korlátokra szükség van, melyek ellen a kamasz természetesen lázad. A szülőnek nehéz megtalálni azt az ideális pontot, ahol még képes gyermekét, annak viselkedését kontrollálni, s eközben a gyermek megkapja azt a szabadságot, amelyben viszonylag biztonsággal próbálgathatja magát, képességeit, „bontogathatja szárnyait”. Mivel felelősséggel tartozunk gyermekünkért és annak jövőjéért, így a szülő-kamasz konfliktus túlságos elmélyülése esetén mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Türelemmel és megértéssel képesek lehetünk megteremteni serdülő gyermekünk számára azt a szeretetteljes légkört, amely hozzásegíti egy olyan jövő eléréséhez, ahol biztonsággal képes megvalósítani céljait, megtalálni önmagát.
A kineziológiai kezeléssel egy különleges utazás veszi kezdetét,
|
